Az egyház első hittétele kijelenti, hogy „hiszünk Istenben, az Örökkévaló Atyában, és az Ő Fiában, Jézus Krisztusban, valamint a Szentlélekben”. Hisszük, hogy Ők három különböző személy, nem pedig egyetlen lény. Istenségnek nevezzük Őket.

Ez a hit bibliai alapú. Jézus keresztelkedésének az újszövetségi beszámolója nagyszerű példa arra, hogy az Istenség együtt cselekedve viszi véghez Mennyei Atya akaratát. A Máté 3:16–17-ben ezt olvashatjuk:

„És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani. És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.”

Isten a mi szerető Mennyei Atyánk. Ő a lelkünk Atyja. Ima által szólunk Őhozzá, ahogyan azt maga Jézus Krisztus is tette. Mennyei Atya mindig meghallgatja az imáinkat. Ő megalkotta a szabadítás tervét, egy olyan tervet, amely minden gyermekének segít visszatérni Őhozzá, hogy Ővele éljenek. Utolsó napi szentekként mi szeretjük Őt és hódolunk Neki.

Jézus Krisztus Mennyei Atya Fia. Ő a mi Szabadítónk és Megváltónk. Ő volt Isten Egyszülött Fia, aki Máriától született. A földön élt, és tanította Atyja evangéliumát. A világ elutasította, és keresztre feszítették. Tökéletes, bűntelen életének és legfőbb áldozatának köszönhetően mindannyian remélhetjük, hogy visszatérhetünk Őhozzá és Mennyei Atyánkhoz, hogy Velük éljünk. A János 3:16-ban ezt olvashatjuk: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

A Szentlélek az Atya és a Fiú hírnöke és kinyilatkoztatója. Lélekszemélyként Ő segít minden dolog igazságát – még az evangéliumét is – megismernünk és felismernünk. Isten és Jézus Krisztus a Szentlélek által közvetítik felénk a szeretetüket, a vigasztalásukat és a békességüket.