Az úrvacsora
A vasárnapi gyűléseink legfontosabb része az úrvacsoravétel, amikor is időt szentelünk annak, hogy elgondolkodjunk Jézuson és az Ő értünk hozott áldozatán.
Jézus jelképei
A vasárnapi gyűléseink legfontosabb része, amikor veszünk az úrvacsorából. Minden egyes héten kenyér és víz kerül megáldásra, melyeket körbekínálnak a jelenlévőknek. Olyan időszak ez, amikor az emberek elmélkedhetnek, Jézus Krisztusra gondolhatnak, és közel érezhetik magukat Istenhez.
Amikor eszünk és iszunk e jelképekből, ígéretet teszünk arra, hogy emlékezni fogunk Jézus áldozatára, és törekszünk betartani a parancsolatait. Ez egy csodás alkalom arra, hogy érezzük Isten irántunk táplált szeretetét, valamint meghívjuk a Szentlelket, hogy utat mutasson és vigasztaljon.
Az első úrvacsora
A keresztre feszítését megelőző estén Jézus találkozott az Ő apostolaival, és bevezette az úrvacsorát. Vette a kenyeret, megáldotta és megtörte, majd odaadta nekik, mondván: „Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lukács 22:19). Aztán vette a bort, megáldotta és odaadta nekik, mondván: „E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik” (Lukács 22:20).
Napjainkban az úrvacsoravétel heti emlékeztetőként szolgál Jézus Krisztus áldozatára, mely lehetővé teszi a bűneink bocsánatát, és az élet folytatását a halál után.
Az úrvacsora ígéretei és áldásai
Minden héten, amikor veszünk az úrvacsorából, különleges ígéreteket teszünk Istennek, Ő pedig megígéri, hogy megáld minket, amint engedelmeskedünk Neki.