„Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek” (Efézusbeliek 5:23).

„Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki” (Jób 32:8).

„Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég, ezt mondja az Úr, a ki van és a ki vala és a ki eljövendő, a Mindenható” (Jelenések 1:8).

„Ti pedig ne hivassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok” (Máté 23:8).

„És a vitézek tövisből koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá, és mondának: Üdvöz légy zsidók királya! És arczul csapdossák vala őt” (János 19:2–3).

„Annakokáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek, a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra” (Zsidók 3:1).

„A sokaság pedig monda: Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta” (Máté 21:11)

„Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele” (János 3:2)

„Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek” (Ésaiás 7:14).

„Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus” (1 János 2:1).

„És ezért új szövetségnek a közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét” (Zsidók 9:15).

„És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak” (Apostolok cselekedetei 10:42).

„Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a [fő] szegletkő maga Jézus Krisztus” (Efézusbeliek 2:20).