A viselkedésünk megváltoztatása és a „helyes útra” térés a bűnbánat része, de csakis egy része. A valódi bűnbánathoz hozzá tartozik az is, hogy Isten felé fordítjuk a szívünket és az akaratunkat, és elhagyjuk a bűnt. Ahogy Ezékiel magyarázta, a bűnbánat a bűntől való megtérést, a törvény szerinti és igazságos cselekedetet, a zálog visszaadását, az életnek parancsolataiban járást és a gonoszság többé el nem követését jelenti. …
A valódi bűnbánathoz szükség van az Úr Jézus Krisztusba vetett hitre; hitre abban, hogy Ő meg tud minket változtatni; abban, hogy Ő meg tud nekünk bocsátani; és abban, hogy Ő segíteni fog nekünk elkerülni a további hibák elkövetését. Ez a hit teszi eredményessé az Ő engesztelését az életünkben. Amikor „utólag megértjük” a hibánkat és „megfordulunk” a Szabadító segítségével, akkor érezhetjük az Ő ígéreteinek reménységét és a megbocsátás örömét. A Megváltó nélkül a bűnbánat vele járó reménye és öröme elillan, és a bűnbánat csupán nyomorúságos viselkedésváltoztatássá válik. De ha hitet gyakorlunk Őbenne, akkor megtérünk az Ő ama képességéhez és hajlandóságához, hogy megbocsássa a bűneinket. …
A kifogások keresése helyett válasszuk a bűnbánatot. A bűnbánat által magunkba szállhatunk, ahogy a tékozló fiú tette a példázatban, és elgondolkodhatunk a tetteink örök értelmén. Amikor megértjük, hogy a bűneink hogyan hatnak az örökkévaló boldogságunkra, nemcsak igazán bűnbánóvá válunk, hanem arra is törekszünk, hogy jobbá váljunk. …
A bűnbánatra való lehetőségünk az evangélium jó híre! A bűntudatot el lehet törölni. Öröm tölthet el minket, és bocsánatot nyerhetünk bűneikre, és béke lehet a lelkiismeretünkben. Megszabadulhatunk a kétségbeeséstől és a bűn béklyóitól. Eltölthet minket Isten csodálatos világossága, és lelkünk nem fáj majd többé. Hála a Szabadítónknak, a bűnbánat nemcsak lehetséges, hanem örömteli is.
Dale G. Renlund elder: Bűnbánat: az örömteli választás, Liahóna, 2016. november, 121