“Így tehát amikor Jézus bűnbánatra szólít titeket és engem, azzal arra kér minket, hogy változtassuk meg az elménket, a tudásunkat, a lelkünket, sőt, a lélegzetvételünket is. Arra kér, hogy változtassuk meg azt, ahogyan szeretünk, gondolkodunk, szolgálunk, az időnket töltjük, a feleségünkkel bánunk, a gyermekeinket tanítjuk, sőt, ahogyan gondját viseljük a testünknek.
Nincs semmi, ami felszabadítóbb, nemesítőbb vagy létfontosságúbb lenne egyéni fejlődésünk szempontjából, mint a bűnbánatnak szentelt rendszeres, napi figyelem. A bűnbánat nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamat. Ez jelenti a boldogság és a nyugodt lelkiismeret kulcsát. Hittel társítva a bűnbánat feltárja előttünk a kaput Jézus Krisztus engesztelésének hatalma előtt.”